Selmeci Műemlék Könyvtár története

A Selmeci Műemlék Könyvtár egyetemünk ősének, a selmeci Bányászati és Erdészeti Akadémiának (Főiskolának) szinte hiánytalanul megmaradt könyvtári állományát tartalmazza az 1735 és 1918 közötti időszakból. A mintegy 45 ezres állomány háromnegyed része könyvtárunkban, egynegyed része pedig a másik utódintézény, a soproni Erdészeti és Faipari Egyetem könyvtárában található.

A Selmeci Műemlék Könyvtár – mint hazánk legelső és egyetlen, épségben fönnmaradt műszaki szakkönyvtára – muzeális védettséget élvez. Ez a fokozott védelem és gondoskodás nyilvánult meg az egyetemi könyvtár új épületének tervezésénél és építésénél is 1969-ben, amikor korszerű állományvédelmi elveknek megfelelő, különálló múzeumtermet alakítottak ki a gyűjtemény részére. Ebben a 132 négyzetméter alapterületű, külső behatásoktól elszigetelt, légkondicionált teremben tekinthető meg a gyűjtemény közel hét és fél ezer egysége, olyan szisztematikus fölállításban, ahogyan az a selmeci akadémián volt 1862-ben. Az állomány további részét a raktárépület elkülönített szintjén őrzik.

A könyvtár egyidős fönntartó intézményével. A bányaiskola alapításáról rendelkező bécsi kamarai leirat (1735) megjelöli azokat a fontosabb bányászati-kohászati szakkönyveket is, amelyeket az iskola részére be kell szerezni. (Ezek az első könyvek a kiállítási tárlóban megtekinthetők.)

A könyvtár alapjainak kiszélesítésében döntő jelentőségű volt J. T. A. Peithner  bányaműveléstani professzor 1392 (közte 526 műszaki-természettudományos) műből álló könyvtárának megvásárlása (1774–1776). Peithner saját kezűleg jelzett (leggyakrabban Ex Bibliotheca Thad. Peithner) könyvei között éppúgy megtaláljuk a 16–17. századi műszaki-természettudományos irodalom már akkor is ritkaságszámba menő alapvető műveit (Agricola De re metallica, 1557, első német kiadás;


(egy metszet Agricola könyvéből)

Gesner gyűjteményes műve a fossziliákról, 1565; Plinius Historia naturalis, 1496 és 1553; Ubaldo Mecanicorum liber, 1615 stb.), mint a 18. század közepének korszerű irodalmát (Belidor, Bernoulli, Gellert, Herttwig, Jugel, Kern és Oppel, Rőssler, Stahl stb).

A 18. század végén világhírűvé vált selmeci bányász-kohász-képzést hasonlóan kiváló szakirodalmi alapokat adó könyvtári gyűjtemény segítette. Az állomány megoszlása a 18. század végén:

matematika, geometria, mechanika, fizika, kémia, ásványtan, földtan: kb. 620 mű 1210 kötet
bányászat-kohászat, technika: kb. 280 mű 590 kötet

(Összehasonlításul: a mai budapesti Egyetemi Könyvtár 1774. évi katalógusában 306 matematikai és természettudományos mű, 1783-as katalóguséban 703 kötet matematikai és 766 orvosi könyv szerepelt. Széchényi Ferenc soproni könyvtárában [1818] 230 kötet, [közte mindössze 3 kémiai], a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárának alapját adó Teleki-könyvtárban pedig [1826] 730 kötet természettudományos könyv volt.) Bibliográfiai kutatások alapján megállapítható, hogy a 18. század végéig megjelent bányászati-kohászati művek 60–70%-a, az e korban korszerűnek számító, élő irodalomnak pedig a 75–85%-a megvolt a selmeci könyvtárban.

A fent ismertetett adatok egyértelműen azt bizonyítják, hogy a selmeci akadémiai könyvtár műszaki és természettudományos állománya egyedülálló volt a korabeli hazai nagykönyvtárak között, és ugyanakkor nemzetközi viszonylatban is kiemelkedőnek számít.

A 18. század végén 50 periodikus kiadvány volt az állományban, köztük az összes számottevő kémiai-fizikai (20) és – a svédek kivételével – az összes bányászati-kohászati (7). Két ma is élő és a könyvtárnak járó világhírű folyóirat, kezdő évfolyamától: a mai lipcsei Annalen der Physik (1790-től) és a mai francia Annales des Mines (1794-től). Az állomány leltározása és raktározása a 19. század elejétől a következő 12 szakcsoport szerint történt (a szakcsortokat a gerincen színes címkékkel külön is jelölték):

I. Mathematischer Theil der Bergbaukunde (fehér)
II. Physicalisch-chemischer Theil der Bergwerkskunde (narancssárga)
III. Mineralogischer Theil der Bergwerkskunde (almazöld)
IV. Bergtechnik (sötét szürkéskék)
V.   (rózsaszínű)
VI. Salzwerkskunde (fekete)
VII. Münzkunde (fekete)
VIII. Forstwesen (sötétzöld)
IX. Technologie (világos olajzöld)
X. Wissenschaftliche Schriften vermischten Inhalts (világoskék)
XI. Literatur (barna)
XII. Karten (narancssárga)

A múzeumteremben az 1862-ben záruló leltárkönyv szerint rekonstruáltuk az állomány fölállítását. Az egységes barna papírkötés az 1840-es évek elejéről való. (A jó állapotban levő eredeti bőrkötéseket nem érintette az egységes kötés, csak a színes címkéket ragasztották föl a gerincre).

A gazdag állományból tudományáganként csak néhány nevet említünk:

  • matematika: Euler, Lacroix, Segner, Biot, Cauchy, Poisson;
  • mechanika-gépészet: D. Bernoulli, Mariotte, Pasquich, Ubaldo, Leupold, Langsdorf;
  • építészet: Böckler, Belidor, Prony;
  • fizika: Galilei, Kircher, Boyle, La Caille, Musschenbroek, Ampére, Faraday, Gay-Lussac, Doppler;
  • kémia: Beguin, Mayow, Stahl, Boerhave, Bergman, Scheele, Wallerius, Priestley, Black, Lavoisier, Berzelius;
  • ásványtan-földtan: Gesner, Cronstedt,Romé Delisle, Haüy, Gmelin, Mohs, A. Werner, Leibniz, Buffon, A, Humboldt, Cuvier, Lyell, Beudant, Bronn;
  • bányászat: Agricola első latin (1556) és első német (1557) kiadása, Löhneyss, Rössler, Kern és Oppel, Brückmann, Combes, Calvör;
  • kohászat: (a bányászatban említetteken felül) Fachs, Ercker, Barba, Cramer, Swedenborg, Schlüter, Gellert, Born, Karsten;
  • technológiai enciklopédiák közül: Krünitz 172 kötete, Halle, Geissler, Lippold, Poppe, Putsche-Krause, Prechtl, a Schauplatz der Künste und Handwerke 18 kötete;
  • egyéb természettudomány: Plinius, Kundmann, Oken, Darwin;
  • kéziratok a 15–18. századból huszonötöt őriz a könyvtár.

Az akadémia egykori híres professzoraitól számos értékes könyvet és kéziratot találunk az állományban. Kiemeljük a következőket: Jacquin, Delius, Peithner, Poda, Scopoli, Haidinger, Patzier, Schittko, Wehrle, J. N. Lang, Doppler, Farbaky, Kerpely, Schenek István, Cséti, Böckh Hugó , Barlai stb.

A Selmeci Műemlék Könyvtár – nem teljes anyagot felölelő – kötetkatalógusa 1973-ban jelent meg. Az akadémia könyvtárának – elsősorban erdészeti vonatkozású – történetéről Hiller István: Az Erdészeti és Faipari Egyetem könyvtárának története (Sopron, 1975) c. könyve ad átfogó képet. A muzeális állomány tartalmi feltárását és bemutatását Zsámboki László végezte el A Selmeci Műemlékkönyvtár (Miskolc, 1976) c. tanulmányában.

További információk:

http://selmec.lap.hu