Webes tartalom megjelenítése A Miskolci Egyetemi Kiadó tevékenységének szabályzata

 

A szabályzat letölthető változata

Részletek a működési szabályzatból

A kiadó feladatai

  • Az oktatással összefüggő tananyagok (jegyzetek, tankönyvek és tansegédletek), a továbbiakban jegyzetek kiadása,
  • az Egyetem oktatói, kutatói által írt tudományos művek, kiadványok megjelentetése,
  • az Egyetem feladataihoz kötődő szerkesztett kiadványok elkészítése,
  • az Egyetem érdekeit szolgáló, az intézmény történetét ismertető, jó hírnevét növelő írásművek megjelentetése,
  • az alaptevékenység körében - a szabad kapacitás kihasználását célzó tevékenységként - a jogszabályokba és az Egyetem érdekeibe nem ütköző kiadványok megjelentetése.

Tananyag-fejlesztési terv

A tananyagfejlesztés és a tankönyvkiadás színvonalának fejlesztése érdekében az oktatási szervezeti egységeknek három évre összegezniük kell tananyag-fejlesztési, tankönyv- és jegyzetírási elképzeléseiket. 

A terv évenkénti bontásban, fontossági sorrendben tartalmazza a Kiadónál megjelenésre javasolt műveket. A tervben fel kell tüntetni a szakindítási anyagban szereplő tantárgy megnevezését, kreditszámát, a tárgyat hallgatók becsült létszámát, a tananyag példány- és oldalszámát. 

Az oktatási szervezeti egységeknek törekedniük kell az elektronikus tantárgy-fejlesztésre, a meglévő oktatási anyagok digitalizálására, a kis példányszámú tankönyvek, jegyzetek kizárólag elektronikus formában történő megjelentetésére. 

Az oktatási szervezeti egységek tananyag-fejlesztési elképzeléseit a kari/intézeti tanácsok összegzik, és a kar/intézet dékánja/igazgatója juttatja el az általános rektorhelyetteshez.
 

Az Egyetemi Kiadó tevékenységével, ill. a tankönyv és jegyzet kiadással kapcsolatos fogalmak

Jegyzetnek minősül a tantárgyi programokban szereplő, az Egyetemen oktatott valamely tantárgy legalább egy féléves anyagát átfogó, lektorált tananyag. 

Tankönyv valamely tantárgy anyagát tudományos értékű rendszerezésben és elméleti igényességgel feldolgozott, könyvészeti előírásoknak megfelelő, szélesebb szakmai és hallgatói körnek szánt lektorált tananyag. Tankönyv szerzője olyan személy lehet, aki tudományos fokozattal rendelkezik, vagy akinek a tárggyal kapcsolatos publikációs eredményei, vagy már megjelent jegyzete a tankönyv kiadását indokolttá teszi. 

Kézirat a szerző elgondolásait tükröző, szükség esetén mellékletekkel és illusztrációkkal kiegészített szöveg, amelynek egésze azt tartalmazza, amit a szerző közölni kíván, és amiért tartalmi tekintetben teljes felelősséggel tartozik. 

Lektorálás a kézirat szakmai helyességének ellenőrzése, a hibákat és a hiányosságokat tartalmazó részletes szakmai vélemény összeállítása. A lektor csak tudományos fokozattal rendelkező, független személy lehet, akinek nevét a kiadvány minden esetben feltünteti. 

Kézirat-előkészítés a kézirat formai konvencióknak megfelelővé alakítása. Főbb műveletei: az elütések, elírások észlelése és kijavítása, helyesírási javítások, tipográfiai konvenciók érvényesítése, egységes, rendszeres és a tudományágnak megfelelő formázások alkalmazása. A kézirat-előkészítés a kézirat szövegfájljában zajlik. 

Kiadói szerkesztés a kézirat tartalmi egységének, hibátlan logikájú felépítésének, hibátlan címhierarchiájának, tartalmi lezártságának vizsgálata és szükség esetén megteremtése, a szerzővel való, szükséges mértékű konzultáció annak eldöntésére, hogy a feltárt hibák kijavítását, a szükséges korrekciókat és kiegészítéseket milyen arányban osztja meg egymás között a szerző és a szerkesztő, milyen jellegű és mértékű beavatkozásokat végezhet el a szerkesztő. A kiadói szerkesztés a kiadvány minőségbiztosításának sarkalatos művelete. A kiadói szerkesztés ugyanabban a szövegfájlban zajlik, amelyben a kézirat-előkészítést - lehetőség szerint korábban - elvégezték, vagy a szerkesztéssel egyidejűleg végzik. 

Tördelés a kézirat-előkészítésen és kiadói szerkesztésen átesett szövegfájl megformázása, tükörbe öntése, az illusztrációkkal és egyéb mellékletekkel egységes szerkezetbe rendezése, oldalakra bontása, az oldalak esztétikai igényeknek megfelelővé tétele. 

Korrektúra a betördelt kéziratról készített kefelevonaton (nyomaton) a szerző által elvégzett ellenőrzés, amelynek során a szerző szabványos korrektúrajelekkel jelzi javítási és esetleges kiegészítési szándékait, átrendezési javaslatait. A korrektúraíveken jelölt szerzői javításoknak a digitális állományba való átvezetése a tördelő feladata. Sok javítás esetén szükség szerinti számban újabb korrektúrafordulókra van szükség. A korrektúra a kiadvány minőségbiztosításának második sarkalatos művelete. 

Imprimatúra az utolsó szerzői korrektúraforduló alkalmával a tördelés szerző általi végső (oldalankénti aláírással történő) jóváhagyása, a kiadvány kinyomtatásának engedélyezése.
 

A megjelentetés külső munkafázisai

Az egyetemi tananyagok megjelentetését az Egyetem intézetei/tanszékei a karhoz intézett kérelemmel kezdeményezik. A beadvány tartalmazza a szerző(k) nevét, a mű címét, a kiadvány formátumát (A4, A5, B5), karakterszámát, oldal- és példányszámát. Az intézet/tanszék tudatja, hogy a szerző(k) és a kézirat előállításában közreműködők igényt tartanak-e a honoráriumra, vagy lemondanak arról. Amennyiben a kar a mű megjelentetését a tananyag-fejlesztési tervvel összhangban állónak és időszerűnek tartja, a dékán a kiadvány adatainak ismeretében árajánlatot kér a Kiadótól. 

A jegyzeteket csak abban az esetben lehet máshol megjelentetni, ha a Kiadó ajánlata az ár vagy a technikai kivitel tekintetében versenyképtelen, illetve a Kiadó nem tudja garantálni félév kezdetére az időben kezdeményezett megjelentetést. Ebben az esetben is be kell tartani a közbeszerzési előírásokat. 

A Kiadó a jegyzet előállításának teljes nyomdaköltségére árajánlatot kér a Sokszorosító Üzemtől, illetve más, megfelelő előállításra alkalmas nyomdától. 

A Kar a Kiadói árajánlat ismeretében a Kiadónál megrendeli a tananyagot, vagy eláll a megjelentetéstől. A könyv megjelentetését a Kar jegyzet-előállítási alapjából, vagy más rendelkezésére álló forrásból finanszírozza. A Kar az eredeti megrendelőt, és a költségek fedezéséhez szükséges kötelezettség-vállalási nyomtatványt elküldi a Kiadónak. 

A megszerkesztett, nyomdakész kéziratot a tördelőszerkesztő elektronikus formában adja át a Sokszorosító Üzemnek. 

A kiadványt - szabály szerint - a Sokszorosító Üzem nyomtatja. Az üzem a köteles- és szerzői példányokat, a Könyvtár, Levéltár, Múzeum részére tíz nyomtatott példányt, továbbá az adathordozót visszaküldi a Kiadónak. 

Az elkészült kiadványokat az Egyetemmel szerződésben álló elárusító hely (a továbbiakban: Könyvesbolt) szállítja el. A kiadványokat a Könyvesbolt az Egyetemmel kötött szerződés szerint értékesíti. Az értékesítésből származó bevételt a Könyvesbolt a szerződésben rögzített ütemben a könyvet megrendelő kar részére utalja. 

A Kiadó titkára elkészíti a kiadvány árkalkulációját (1. számú melléklet), továbbá a szállítólevelet - amely tartalmazza a kiadvány áfával növelt önköltségi árát - és ezeket eljuttatja a Könyvesboltba. Amennyiben a szerző és egyéb közreműködő igényt tart ellenszolgáltatásra, elkészíti a felhasználási szerződést és a kifizetéshez szükséges kötelezettség-vállalási nyomtatványt.
 

A kiadói műveletek szakmai rendje

A Kiadóba a szerzői kéziratokat elektronikus formában kell leadni. A kéziratok technológiai minimumkövetelményeiről külön útmutató (2. számú melléklet) tájékoztat. A szerzői kézirat a kiadói munka alapanyaga. 

Törekedni kell arra, hogy a kézirat lektorálása még a kiadóhoz történő leadás előtt megtörténjék. A Kiadó kiadásában csak lektorált tankönyvek és jegyzetek jelenhetnek meg. A kéziratot a szerző javítja a lektor(ok) észrevételeinek figyelembevételével, javításairól és a lektori véleménynek ellentmondó saját véleményéről írásos választ készít. A lektori véleményt és a szerző válaszát csatolni kell a kiadónak átadott kézirathoz. 

Ha a szerzőtől oldalakra betördelt, változtatás nélküli kinyomtatásra szánt anyag érkezik, az nem kéziratnak, hanem oldaleredetinek tekintendő. Ha a szerző nem járul hozzá az oldaleredeti megváltoztatásához, vagy nem is bocsátja rendelkezésre az anyagot olyan fájlformátumban, amelyben az módosítható volna (pl. csak a statikus PDF állományt adja át), akkor a kiadói munka nem végezhető el. Ebben az esetben a kézirat nem kiadásra, hanem sokszorosításra kerül, amihez a Kiadó közreműködése szükségtelen. A kiadói munka lényege a szerzői kézirat megváltoztatása, professzionálisabbá, rendszeresebbé, áttekinthetőbbé, funkcionálisabbá, hibátlanabbá és esztétikusabbá tétele, amennyiben az szükséges. Ha a szerző ehhez nem adja hozzájárulását, akkor a Kiadó nem illetékes. Az oldaleredetiről készült sokszorosítvány nem viselheti a Kiadó nevét, pusztán a Sokszorosító Üzem regisztrációs sorszámát. 

A szerzői kéziratot kiadás előtt kézirat-előkészítésnek, kiadói szerkesztésnek és tördelésnek kell alávetni. 

A kézirat-előkészítést vagy maga a szerző, vagy a szerző oktatási szervezeti egységében dolgozó képzett munkatárs (doktorandusz, titkársági alkalmazott, tudományos segédmunkatárs, munkatárs), vagy a Kiadó végzi el. Törekedni kell arra, hogy minden oktatási szervezeti egységben legyen legalább egy olyan munkatárs, aki elvégezte a kiadói szerkesztő szakirányú továbbképzést, így alkalmas kéziratok igényes és szakszerű előkészítésére. 

Törekedni kell arra, hogy az Egyetem kiadványait a Kiadó megszerkessze, vagyis a sokszorosítás előtt javítson a kéziratok állapotán. 

A kiadói szerkesztők a kiadvány jellegének, műfajának (tankönyv, jegyzet, segédkönyv, monográfia, tanulmánykötet stb.) megfelelő szerkesztési műveleteket végeznek. A vezető szerkesztő szükség esetén - a szerzővel való konzultációt követően - észrevételt tesz a kiadvány jellegével kapcsolatban az érintett kar felé. 

A kiadvány formátumát (A/4, A/5, B/5) a kiadvány jellege, sorozati hovatartozása, a tudományág szokásos gyakorlata határozza meg. 

A Kiadó vezető szerkesztője állítja össze a kiadvány borítójára, gerincére, szennycímlapjára, sorozati címlapjára és belső címlapjára kerülő szövegeket és adatokat, a szerzővel egyetértésben a kötetről ismertetőt ír és dönt a kiadvány grafikai megjelenéséről. Igényes grafikai kivitelezéshez a megrendelő egyedi grafikai tervet készíttethet, amelyet a kiadói szerkesztő előterjesztése nyomán a kiadó koordinátora rendel meg külső grafikus munkatárstól. 

A kiadó tördelőszerkesztője gondoskodik a kolofon és az impresszum összeállításáról, ISBN számot vagy számtartományt kér, azt nyilvántartja. 

A kiadói tördelőszerkesztő állítja össze és ellenőrzi a kiadvány tartalomjegyzékét. 

A kiadvány mutatóját a szerző vagy a kiadói szerkesztők állítják össze. A mutatókészítésbe a szerző szervezeti egységének kézirat-előkészítésben jártas munkatársa is bevonható. 

A kiadói vezető szerkesztő ellenőrzi a tördelés minőségét. 

A tördelés a kiadvány formátumával azonos tervezési méretben folyik. Szakmailag elfogadhatatlan, hogy A/4 méretben betördelt kiadványok A/5 vagy B/5 méretben jelenjenek meg. 

A kiadvány imprimálás utáni állapotát rögzítő tördelőfájlt natív formátumban meg kell őrizni, és annak alapján a kiadványt PDF formátumban is el kell készíteni. A natív formátumú tördelőfájl archiválásra kerül, a PDF formátumú fájlt pedig az archiválás mellett elektronikus tananyagként való, a szerzői jogi törvényben rögzített, könyvtárak számára engedélyezett felhasználási keretek közötti használatbavételre át kell adni a Könyvtár, Levéltár, Múzeumnak. 

A kiadó vezető szerkesztője a kiadó honlapján gondoskodik a megjelent kiadványok nyilvántartásának aktualizálásáról. Az elektronikus felületen való megjelenítéshez szolgáltatja a kiadvány borítójának fotóját, a kiadvány ismertetőjét, valamint lehetőség szerint mutatványt készít a kiadvány tartalmából.
 

Szerzői, lektori honorárium

A szerzői honorárium megállapításának alapja a szerzői ív. Egy szerzői ív 40.000 leütés. A szerzői ívszámot vagy a szövegfájl karakterszáma, vagy egy "jellemző oldal" leütéseinek száma alapján kell kiszámolni. Az ábrát, fényképet, táblázatot stb. tartalmazó oldal "leütéseinek száma" azonos a jellemző oldal leütéseinek számával. 

A szerző minden kiadás után díjazásban részesül. A szerzői honorárium a második kiadás esetén 75%, minden további változatlan kiadásnál az első kiadás honoráriumának 50%-a. Átdolgozott (tartalmában jelentősen megújított) kiadás esetén a szerzőt 100% honorárium illeti meg. Első, vagy átdolgozott kiadás esetén a lektori honorárium a szerzői díj 20%-a. (3-4. számú mellékletek) 

A honoráriumok összegének kérdését a kiadói tanács évente legalább egyszer napirendre veszi. A honorárium-tételek módosítására - a rendelkezésre álló pénzügyi keretek között - a kiadói tanács és a gazdasági főigazgató egyetértő állásfoglalása alapján az általános rektorhelyettes jogosult. 

A kiadó a lektorral szerződést köt. Az Egyetem a lektort a szerződésben meghatározott mértékben honorálja.
 

A tananyag sokszorosítása

A kiadványok sokszorosítása az Egyetem Sokszorosító Üzemében történik. A sokszorosító a tananyagok előállításáért nem számol fel személyi költséget. 

A Sokszorosító Üzem a jegyzetek sokszorosítását nem háríthatja el, de igényt tarthat a feladatok megfelelő ütemezésre.
 

A tananyag ára, értékesítése

A kiadvány árát a kiadás költsége és a példányszám együttesen határozza meg. 

A kiadvány árat csökkenteni lehet pályázat útján vagy más módon kapott vissza nem térítendő támogatással, továbbá (lemondás esetén) a szerzői honoráriumokkal és egyéb bér jellegű kiadásokkal. 

A kiadvány árát bizományosi értékesítésre való átadás után még növeli az áfa, és a Kiadó kiadványaira vonatkozó, a Könyvesbolt által felszámított 20%-os forgalmi jutalék. 

A Könyvesbolt ,,A kiadó gondozásában negyedévenként megjelentetett jegyzetek raktári készlete" című adatlapon minden év szeptember 15-ig, illetve a következő év február 15-ig tájékoztatja a kiadót a meglévő készletekről, amelyet a kiadó jogosult ellenőrizni. 

A Könyvesbolt havonta átutalja az értékesített jegyzetek ellenértékét a jegyzetet megjelentető kar részére. 

A tudományos kutatási, és egyéb tevékenységgel összefüggő kiadványok gondozása 

A tudományos kutatási tevékenységekkel kapcsolatos kiadványok körébe tartoznak az egyetemi közlemények, amelyek kiadását külön szabályzat tartalmazza.A Kiadóban megjelentetett közleményekre is vonatkozik a jelen szabályzatban rögzített szakmai követelményrendszer. 

A tudományos kutatási tevékenységgel kapcsolatos kiadványok gondozását a tudományos és nemzetközi rektorhelyettes végzi, illetve végezteti. 

Az Egyetemi Közlemények szerkesztését a tudományos és nemzetközi rektorhelyettes által felkért Egyetemi Közlemények Szerkesztő Bizottsága irányítja, kiadásáról a Kiadó gondoskodik.
 

A szabad kapacitás kihasználását célzó tevékenység

A Kiadó a hallgatók jegyzetárainak csökkentése, eszközállomány bővítése, s az egyetem bevételének és munkatársai jövedelmének növelése érdekében - az előző fejezetekhez nem tartozó - egyetemi vagy külső megbízásra, jogszabályba vagy egyetemi érdekbe nem ütköző kiadványok stb. megjelentetésére is vállalkozhat. 

Az ilyen munkák elvégzését a Könyvtár, Levéltár, Múzeum főigazgatójánál lehet megrendelni a pénzügyi fedezet előzetes igazolása mellett. 

A munka teljesítése után a Kiadó utókalkulációt készít - ezt a szerződésben rögzíteni kell - s ez képezi a számlázás alapját.

A megrendelő a munka átvételét követő 8 napon belül köteles a számlát kiegyenlíteni.